Hungarian English German Slovak

Épített környezeti nevelés hagyományaink tükrében

ESZA

Támogatási szerződés száma: TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01966

Projekt címe: Épített környezeti nevelés hagyományaink tükrében – avagy Kiskőrös Város épített örökségének bemutatása 1718-tól 1918-ig egyházi-, és középületek tekintetében.

A kedvezményezett neve: KŐRÖSSZOLG Kiskőrösi Önkormányzat Településüzemeltetési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

A szerződött támogatás összege: 1 890 677 Ft

A projekt tervezett befejezése: 2022.07.31.

A projekt célja: A projekt keretében olyan innovatív, egyedi tematikával rendelkező foglalkozásokat valósítunk meg, melyek lehetővé teszik a helyi hagyományos építészeti sajátosságok, helyi épített örökség részletes bemutatását, megismertetését a helyi ifjúsági közösségekkel.  Az épített környezeti nevelés foglalkozások megtartásával megismertetjük Kiskőrös Város általános iskoláiban tanuló felső tagozatos diákokkal, ifjúsági közösségekkel az 1718-as betelepítéstől kezdődően egészen 1918-ig a helyi épített örökségeket és építészeti hagyományokat, biztosítva ezáltal a helyi identitás erősítését, Kiskőrös Város népességmegtartó képességének fokozását. Célunk, hogy a diákok, ifjúsági közösségek foglalkozásaink során felismerjék a település építészeti értékeinek fontosságát.        

A projekt szakmai tartalma, műszaki paraméterei összefoglalva:

A HKFS 6.3 pontjában meghatározott beavatkozási területek/műveletek közül a 7.számú „Települési és tematikusa együttműködési programok támogatása” című intézkedéshez kapcsolódik. A projekt célja a településhez valódi kötődést kialakító, komplex, helyi építészettel kapcsolatos épített környezeti nevelés foglalkozások megvalósítása. Projektünk segítségével Kiskőrös Város akcióterületen élő helyi ifjúsági közösségek tagjai megismerik az őket nap, mint nap körülvevő épületek igazi értékét, fontosságát. A helyi építészeti értékek fontosságának felismerésével növekszik a helyi közösséghez való tartozás érzése, megvalósul ezáltal a helyi identitás erősítése, mely növeli a település népességmegtartó képességét. Projektünk megvalósítja a helyi ifjúsági közösségek városismereti és várostörténeti ismereteinek építészeti szempontból történő elmélyítését, így ezek az ifjúsági közösségek, diákok szabadon hozzáférhetnek a várostörténeti információkhoz, ismeretekhez, ezáltal biztosítva számukra az esélyegyenlőséget is. Projektünk helyi értékekből építkező közösségfejlesztési tevékenység, mely foglalkozások során a részt vevők hagyományokhoz, tapasztalatokhoz kapcsolódó közösségi-tanulási folyamatban vesznek részt.  Dr.Vercseg Ilona szavaival élve „helyi szinten kifejezhető állampolgáriság” érzésének kialakulása valósul meg a foglalkozásokon való részvétellel.   

A projekt tizenkét hónapot ível át, havi 2x 60 perc időkeretben. A kiválasztott tizenegy épületet egy-egy hónap során elemezzük az alábbiakban felsorolt pedagógiai eszközök, módszerek szerint, valamint egy hónapot szánunk ezen épületeknek a városi szövetben történő elhelyezkedésének vizsgálatára. A keletkezésük idején fellelhető település felépítésének, az azokat formáló gazdasági, társadalmi folyamatok megismerésére.

Pedagógiai eszközeink:

  1. Funkció és forma

A kiválasztott épület típusának meghatározása, az építészeti funkció és forma összefüggéseinek megismerése.

  1. A fal

A fal anyagának és szerkezetének vizsgálata, építészeti anyagok és a falak szerkezettípusainak ismerete.

  1. Tömeg és tér

Épületek alaprajzának és tömegének ábrázolása, az építészeti tér és tömeg fogalma.

  1. Homlokzat

Homlokzatok elemzése építészeti, történeti és társadalmi szempontból, homlokzati elemek ismerete, építőanyagok ismerete, stílustörténet.

  1. Város és tér

A fellelhető korabeli térképek alapján rekonstruáljuk a város fejlődésének történetét, majd időrend szerint elhelyezzük a városi szövetben a kiválasztott épületeket. Elemezzük és meghatározzuk a város szerkezetét.

Kiválasztott épületek:

1.)Evangélikus templom: A Déli Evangélikus Egyházkerület és egyben az ország egyik legnagyobb lutheránus temploma a kiskőrösi. Elődjét, az 1723-24-ben emelt kis imaházat a Helytartótanács 1730-ban a vallási türelmetlenség szellemében leromboltatta. II. József türelmi rendeletének kiadása után az evangélikus közösség nem sokat tétlenkedett: 1783-ban kezdték építeni, cölöpökből és terméskövekből alapot készítettek, de a tornyot és az épületet csak 11 év után sikerült befejezni. Végleges külső formáját 1914-ben nyerte el.

2.)Wattay Nagyvendéglő: Az 1770-es években épült Nagyvendéglőt 1913-ban bontották el. Majd’ másfél évszázadig uralta a város főterét a számtalan helyiségből álló, nagyszállónak is nevezett, középen kocsiszínt is magába foglaló épület. Itt a betonnal körülvett részében bérelt mészárszéket Petőfi édesapja 1821-24-ig.

3.)Petőfi Sándor szülőháza:1780 körül épült háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi műemlék. A szülőház műemlékvédelem álló népi építészeti emlék, amely jól reprezentálja az egykori parasztházak kiskunsági típusát. Nyeregtetős, háromosztatú nádfedeles ház, deszkaburkolatos oromfalakkal.

4.)Vízimalom, szélmalom és szárazmalom: 1791-ben Kiskőrös 100 forint dézsmát fizetett a város által épített szárazmalom után, ebből következtethetünk arra, hogy ebben az időszakban rendelkezett a város szárazmalommal. A természeti viszonyok miatt Kiskőrösön főként szélmalmok és szárazmalmok üzemeltek, mert a környéken található vízfolyások nem voltak alkalmasak vízimalom működtetésére. Ennek ellenére egy molnár a településen keresztülfolyó Sáhor patak legmélyebb pontján vízimalmot épített, mely több évtizeden keresztül működött is. 

5.)XII. Szent József római katolikus plébániatemplom:

1825-26-ban épült neobarokk stílusú templom, mely a középkori Kyskeres gótikus templomának alapjait is rejti. Kiskőrös katolikus lakossága csak a XIX. században kezd növekedni, a szomszédos mezővárosokból betelepülő iparosok által. Ezért is szentelik fel 1827-ben Szent Józsefnek, a Szent Család védelmezőjének, aki egyben az iparosok védőszentje is. 1921-ben a közösség plébániai rangot kapott a kalocsai érsektől, 1931-ben pedig a szűkössé vált templomot egy kereszthajó építésével bővítették.

6.)Városháza:

Tepliczky János, Kiskőrös Város korabeli jegyzője a képviselő testület 1882. október 8.-i ülésén tett javaslatot egy új községháza felépítésére a régi, elavult, szűkös és rossz állapotban lévő 1810-ben épült nádtetős épület helyett. Az első ütemmel 1893-ban készültek el, majd 1913-ban Lehoczky János által bővítésre került, így elérve a mai formáját, megjelenését. Stílusjegyeit tekintve kései historizmus-eklekticizmus jegyeit viseli.

7.)János Vitéz Látogatóközpont:

1845-ben épült klasszicista stílusban, tipikus alföldi parasztkúria, akkoriban divatos oszlopsoros tornáccal.

8.)Szlovák Tájház:

A betelepített szlovák családok mindennapi életébe tekinthetünk be az ott kiállított bútorokból, használati tárgyakból, ruhákból, kézimunkákból összeállított néprajzi gyűjtemény segítségével. A szlovákok/tótok által igen kedvelt gálickék lábazatú, nádtetős, tipikus alföldi parasztház egy tisztaszobából, egy konyhából, egy pitvarból és egy lakószobából áll. A ház végében az istálló és a kamra található.

9.)Szarvas fogadó:

1909-ben megfogalmazódott az igény egy új vendégfogadó építésére: ennek nyomán 1913-ban tervpályázatot írtak ki, melyet Lehoczki János építész nyert el. 1914 tavaszán el is kezdődött az építkezés és az időközben kitört háború ellenére rekordidő alatt, mindössze 10 hónap múlva elkészült a Szarvas-fogadó névre keresztelt (a tető díszes mivolta miatt) épület. Korának kiemelkedő vidéki fogadója volt színházteremmel, vendéglátó- és szállodai funkcióval.

10.) Majoros-ház:

Kiskőrös első emeletes háza 1913-ban épült, miután a tulajdonos előző, nádtetős épülete leégett. A házban működött az évtizedek alatt nyomda, a HANGYA szövetkezet üzlete, sőt, a második világháború alatt zsidó munkaszolgálatosok szállása volt.

11.)Zsinagóga – Kistemplom:

Az 1915-ben épült, mór építészeti elemekkel tarkított épület eredetileg szakrális funkciót töltött be. A mai általános iskola helyén állt az 1946-ban elbontott Nagyzsinagóga, mely 1876-ban épült Kiskőrös ortodox zsidó közössége templomaként. A Kistemplom egyrészről imaház, másrészről egy szakrális tanház volt a felnövekvő generációknak.

Projektünk során megvalósuló foglalkozásokon való részvételre együttműködünk a Kiskőrösi Bem József Általános Iskolával és a Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskolával.

Ezek a foglalkozások tehát azon túlmenően, hogy megismertetik a diákokkal a település építészeti értékeit növelve ezáltal a kiskőrösi közösséghez való tartozás érzését, a téma innovatív feldolgozásának köszönhetően a gyermekek térlátását is fejlesztik.

 

További információ kérhető:

SchäfferTamás András - ügyvezető

KŐRÖSSZOLG Nonprofit Kft.

6200 Kiskőrös, Petőfi S. út 108

78/415-680

E-mail: korosszolg@gmail.com

 

Kapcsolódó sajtóközlemények

A projekt célja a településhez valódi kötődést kialakító, komplex, helyi építészettel kapcsolatos épített környezeti nevelés foglalkozások megvalósítása. A projekt keretében olyan innovatív, egyedi tematikával rendelkező foglalkozások valósulnak meg, melyek lehetővé teszik a helyi hagyományos építészeti sajátosságok, helyi épített örökség részletes bemutatását, megismertetését a helyi ifjúsági közösségekkel. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. A támogatás összege 1 890 600 Ft, mely vissza nem térítendő támogatás.

Kapcsolat

építőipari tervezés - kivitelezés - szakipari munkák - útépítés - gépi földmunka - szállítás - rakodás - piacüzemeltetés - kommunális hulladék szállítása

Elérhetőségek
https://www.facebook.com/K%C5%91r%C3%B6sszolg-Nonprofit-Kft-912489032420476/
https://goo.gl/maps/7ZH8BD3XNThfgJ1m9